Thai kép: Első napjaink Chiang Maiban

Chiang Mai Thaiföld második legnagyobb városa, az északi vidék központja, Betti választott otthona. Ha mindent beleszámítunk, 700 ezer lakosa lehet. Egykor Thaiföldtől külön álló ország fővárosa volt.

Úgy emlékszem, az első órákban, az első napokban le voltunk nyűgözve attól, hogy egy teljesen más világba, más kultúrába csöppentünk. Mondhatni, alig bírtunk magunkkal a kíváncsiságtól. Amikor az ember minden házra, kőre, fára, motorosra és emberre rácsodálkozik, mert minden olyan más, mint otthon. Az elején volt olyan gondolatom, hogy csak úgy álljunk ki az első utcasarokra, és fényképezzünk, mert ez olyan érdekes.

Az első este azonnal bementünk nézelődni a legközelebbi templomba - amely történetesen a Wat Chiang Man, a város legrégibb temploma -, aztán a Ping folyó partján egy hangulatos, lampionos étteremben vacsoráztunk, aztán éjszaka sokáig beszélgettünk. Aztán második éjszaka még tovább, ha jól emlékszem... Volt mit kérdeznünk Bettitől, aztán volt megbeszélnivaló, vitatkoznivaló is.

Chiang Mai egyébként nem túl látványos város, első ránézésre. Egy-két emeletes kockaházak, alul kis üzeletekkel vagy műhelyekkel, a mellékutcákban kertekkel körülvett hagyományos faházak. A járdákon az ember azt figyeli, hogy billegnek-e lábunk alatt a beton csatornafedők, a magasban hihetetlenül vaskos és kusza vezetékkötegek lógnak. A szépség egy kicsit el van dugva. A templomok sem mutatják homlokzatukat az utcára, kerítés mögött vannak. Most egyébként a belvárosról beszélek, ahol mi is laktunk, amely a jellegzetes négyzet alakú várárok-csatornán belül van. A csatorna egyébként afféle Nagykörútként veszi körül a várost, partján széles utakkal, néhány tágas térrel, és a városfal maradványaival. Vannak aztán lakóparkos, kertvárosos, plázás, bevásárlóközpontos helyek is a külvárosban, de azt mi csak futólag láttuk. Vagy éppen turistás-szállodás-éttermes-üzeletes-piacos rész, keletre, a folyó és az éjszakai piac környékén.

Chiang Mai belvárosában kétféle "kulturális létesítmény" van, amelybe igen gyakran botlik az ember: iskolák és templomok. Lesz még szó mindkettőről...

Az biztos, hogy ilyen díszes utcanévtáblák nem voltak máshol,
mindegyik tetjén azzal a kis 3D templomocskával.
Ez itt a Moon Muang út 7. mellékutcája, ahol mi is laktunk.
Egyúttal lehet tanulmányozni a thai betűket...